Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A manx szindróma

2015.06.08

Kevesen találkoznak a mindennapokban ezzel a betegséggel, ahogy Manx macskákkal is. Ennél a fajtánál nagyobb arányban fordul elő ez a gén mutáció mint az összes többinél. 

A manx szindróma mint kifejezés: a Brit-szigetekhez tartozó Man-szigetről származó Manx macskától ered. 

manx_silverwing.jpg
Manx macska - Egyesült Királyság 1902

A manx szindróma egy köznyelvi kifejezés arra az állapotra, amely akkor következik be, amikor egy mutáns gén hatására a gerinc túlságosan megrövidül. A mutáció súlyosan károsítja a gerincoszlopot és az idegrendszert, amely egyrészt nyitott hátgerinc (spina bifida) illetve bélrendszeri problémák kialakulásához vezet, másrészt károsítja a húgyhólyagot is.
Egy korábbi tanulmány szerint ez a betegség minden 5. manx macskánál előfordult, tehát a teljes állomány 20%-át érintette. A tanulmány során azonban a vizsgált egyedek mindegyike teljesen hiányzó farkú példány volt.
Napjainkban a betegség kevésbé gyakran fordul elő. A legjobb pedigrés állatokat négy hónapos korukig megfigyelés alatt tartják, amely elegendő arra hogy megfelelően szocializálódjanak, és hogy az esetleges egészségügyi problémáikra fény derüljön.

Az alábbi videóban egy Bebe nevű mentett kölyök ápolását, mindennapjait kíséri végig a videó.  Bebe Manx szindrómával született, nyitott gerinccel él és töretlen lelkesedéssel szemléli mindennapjait. Eszik, iszik, fut, játszik, mint a többi apró kölyök. Ő azonban speciális ápolást is igényel a szeretetteljes gondoskodás mellé. A közösségi oldalakon és ezzel a videóval is üzeni, köszöni jól van,  végleges otthont és családot keres. Ismerkedjetek meg ti is ezzel a pelenkás kis szépséggel:
 

 

Bebe mindennapjairól készült videó, a felhívás elérte célját. Jelentkezett érte leendő családja, kiknek már volt tapasztalata korábban Manx szindrómás macskával. 

 

Manx macskákról általában:

A Manx teste erős, zömök, feje nagy és kerek, mellső lábai rövidebbek a hátsóknál, emiatt mozgása nyúlszerű, hátsó része magasabb.  Manőverezése a tempós futásnál farok hiányában kevésbé pontos egy átlagos macskához képest. Függőleges mászásban szintén megmutatkoznak apró különbségek, ettől eltekintve egyáltalán nem nevezhető ügyetlennek vagy lassabbnak. A farok részbeni vagy teljes hiánya nem okoz egyensúlyi problémákat, jó vadászok.

A manx macskák a farkuk hossza alapján négyféle kategóriába sorolhatók;
1.)  a teljesen hiányzó farkú (dimple rumpy vagy rumpy),
2.) a csonka (rumpy riser vagy riser),
3.)  a félhosszú (stumpy),
4.) a teljes hosszúságú (tailed vagy longy) farokkal rendelkező egyedek akár egyazon alomban is világra jöhetnek.
Kiállítási célra a hiányzó farkú macskák ideálisak.